A porral oltó a falon csak akkor ér valamit, ha a személyzetben van valaki, aki tudja, mikor és hogyan vegye le, a többiek pedig tudják, mi a dolguk közben. Sok kocsmában ez nincs kimondva: mindenki látta már a piros palackot a pult mellett, de senki sem beszélte meg, ki nyúl érte, ha baj van. Ezt egy nyugodt délutánon kell eldönteni, nem akkor, amikor a csapos füstszagot érez egy teltházas koncert közepén. Az alábbi kérdések egy kitalált, zenés estékkel működő kocsmán keresztül járják körül a szerepeket. A cél az, hogy egy tűz kezdetén senkinek ne kelljen gondolkodnia, ki mit csináljon.
Ki legyen az, aki oltani kezd?
Képzeljünk el egy kikötői hangulatú kocsmát, ahol pénteken négyen dolgoznak: két pultos, egy felszolgáló és a műszakvezető, a teremben pedig zenés est van, telt házzal. Ha tűz üt ki, rossz megoldás, ha mindenki egyszerre rohan a készülékhez, mert akkor senki sem figyel a vendégekre. Műszakonként egy embert célszerű kijelölni elsődleges oltónak, jellemzően azt, aki a készülékhez legközelebb dolgozik, és a betanítást már végigcsinálta. A pultos a pult mögötti készülékért felel, a felszolgáló a terem végében lévőért, ha van ilyen. A szereposztást a beosztás mellé írva fél perc alatt át lehet beszélni a műszak elején, és így az is kiderül, ha aznap épp olyan kolléga dolgozik, aki még sosem fogott oltót a kezében.
Egy zsúfolt estén az is előfordul, hogy egy segítőkész vendég kapja le a készüléket. Ezt nem lehet és nem is kell megtiltani, de a személyzet vegye át az irányítást: a kijelölt kolléga menjen oda, és ha a vendég már oltja a tüzet, álljon mellé, figyelje a lángokat és a kijárat felé vezető utat. A vendég nem ismeri az épületet, nem tudja, hol a másik készülék és hol a főkapcsoló, ezért a döntéseket ilyenkor is a személyzet hozza meg. Ha a vendég oltott, a műszakvezető kérdezze meg, jól van-e, mert a por belélegzése után sokan köhögnek, és a szemük is ég.
Mit csinálnak közben a többiek?
Amíg egy ember olt, a többieknek legalább ennyire fontos dolguk van. Valaki hívja a 112-t, valaki leállítja a zenét és felkapcsolja a teremvilágítást, valaki pedig a vendégeket a legközelebbi kijárat felé tereli, nyugodt, határozott hangon. A zene leállítása és a fény felkapcsolása többet számít, mint elsőre gondolná: a hangos, félhomályos teremben a vendégek egy része észre sem veszi, hogy valami történik. A műszakvezető dolga a döntés, ő mondja ki, ha az oltás nem jár sikerrel, és mindenkinek ki kell mennie. Ha a kocsmában csak ketten dolgoznak, a szerepek összevonhatók, de a sorrend maradjon ugyanaz: riasztás, emberek kifelé, oltás csak akkor, ha biztonságos.
A kiterelésnél a legtöbb vendég a bejárat felé indul, mert arra jött be, akkor is, ha a hátsó kijárat közelebb van. A személyzetből ezért valaki álljon oda a kevésbé ismert kijárathoz is, és hangosan mutassa az utat. A ruhatárnál senki se álljon sorba a kabátjáért, és a mosdókba is be kell nézni, mert onnan a hangos zenében senki sem hallja, mi történik. Ha mozgáskorlátozott vagy idős vendég van a teremben, egy kolléga kísérje ki.
Mikor érdemes porral oltani, és mikor nem?
A porral oltó egy még kicsi, frissen fellobbant tűz megfékezésére való: egy hamutartótól lángra kapott szalvétára, egy füstölgő hosszabbítóra, egy égő szemetesre. Ha a lángok már a mennyezetet nyaldossák, ha a füsttől nem látszik a kijárat, vagy ha a készülékhez a tűzön át kellene eljutni, a jó döntés a kimenekülés. Zsúfolt helyen azzal is számolni kell, hogy a porfelhő pillanatok alatt betölti a teret, a vendégek köhögnek, nem látnak, és ez könnyen kapkodást okoz. Ezért a betanításon azt is gyakorolják, hogy az oltó előbb hangosan szól a többieknek, és csak utána kezd dolgozni. Égő olajra vagy zsírra a porral oltó sem a legjobb eszköz, ott fedő és a konyhai tüzekre szánt megoldás való, de ez már a konyhai személyzet külön betanításának témája.
Ha a tűz kialudt, a munka még nem ért véget. Valaki maradjon a helyszínen néhány percig, és figyelje, nem kezd-e újra füstölni a szalvétakupac vagy a hosszabbító, mert a parázs a por alatt is lappanghat. Az érintett aljzatot áramtalanítani kell, és a vendégeket addig ne engedjék vissza, amíg a levegő ki nem tisztult.
Hogyan tanulja meg a személyzet, és mi jön utána?
A falon lévő piktogram még nem betanítás. Egy rövid, a saját helyiségben tartott gyakorlás sokkal többet ér: hol a készülék, hogyan kerül le a tartóról, hol a biztosítószeg, és honnan kezdjen hozzá valaki egy kis tűzhöz. Az új kisegítőt az első műszakja elején jó végigvinni ezen, a régieknek pedig időnként jól jön egy ismétlés, például a szezon elején. Ha a tűzvédelmi oktatást szakember tartja, kérje meg, hogy a saját pultjuk, termük és kijárataik példáján beszéljen, ne általánosságban.
Ha egy készüléket használtak, akár csak egy pillanatra, a műszakvezető még aznap szóljon a szolgáltatónak, és amíg a készülék javításon vagy töltésen van, gondoskodjon helyettesítőről. A port a pultról, a poharakról és a hűtők rácsáról alaposan le kell takarítani, mielőtt újra kiszolgálnak. Ha a gyakorlásnál kiderül, hogy a pult mögötti készülék túl nehéz a személyzetnek, vagy rossz helyen van, érdemes átnézni, milyen porral oltók közül lehet választani, és melyik illik a csapat és a helyiség méretéhez. Egy jól begyakorolt szereposztás mellett a porral oltó végre az lesz, aminek szánták: gyors segítség az első percben.