Polgári peres eljárás útján történő követelésbehajtás
A pénzbeli követelések érvényesítése során gyakran előfordul, hogy a felszólító levél, illetve a fizetési meghagyásos eljárás nem vezet eredményre. Ilyen esetekben szükségessé válik a jogvita bírósági úton történő polgári peres eljárás keretében történő rendezése. A polgári peres eljárás egy olyan jogi folyamat, amely lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy a közöttük fennálló vitás kérdéseket bíróság előtt rendezzék.
A peres eljárás megindítása
A polgári peres eljárás keresetlevél benyújtásával indul, amelynek tartalmaznia kell a felperes határozott kereseti kérelmét. Pénzkövetelés esetén ez az alperes meghatározott pénzösszeg megfizetésére való kötelezését jelenti. A keresetlevelet a polgári perrendtartásról szóló törvény alaki és formai követelményeinek megfelelően kell benyújtani, az eljárási illeték egyidejű megfizetésével. Az illeték mértéke általában a pertárgy értékének 3%-a, de minimum 5.000 Ft, maximum 750.000 Ft.
A fizetési meghagyásból perré alakuló eljárás
Ha a kötelezett a fizetési meghagyással szemben ellentmondással él, az eljárás automatikusan polgári perré alakul. Ilyenkor a közjegyző felhívja a jogosultat, hogy 15 napon belül nyújtsa be a határozott kereseti kérelmet az illetékes bírósághoz, és fizesse meg az illetékkülönbözetet. Ez a határidő jogvesztő, ezért annak elmulasztása esetén az eljárást a bíróság megszünteti, és a követelés érvényesítéséhez újra kell kezdeni a folyamatot.
A tárgyalási szakasz
A bíróság a keresetlevelet megvizsgálja, és amennyiben az megfelel a törvényi követelményeknek, kézbesíti azt az alperesnek, akit felhív írásbeli ellenkérelem előterjesztésére. Ha az alperes elmulasztja az ellenkérelem benyújtását, a bíróság bírósági meghagyást bocsát ki, amely ítélettel azonos hatályú. Ellenkérelem esetén a bíróság tárgyalást tűz ki, ahol a felek előadhatják álláspontjukat, bizonyítékaikat.
Az ítélet és végrehajtás
A polgári peres eljárás végén a bíróság ítéletet hoz, amelyben dönt a kereseti kérelemről. Az ítélet jogerőre emelkedését követően válik végrehajthatóvá. A végrehajtási eljárás megindításához végrehajtási lap kiállítását kell kérni az illetékes bíróságtól.
Fontos megjegyezni, hogy bár a polgári peres eljárás költségei magasabbak lehetnek, mint a fizetési meghagyásos eljárásé, sikeres perlés esetén a perköltséget a pervesztes félnek kell viselnie. Ez azt jelenti, hogy a jogos követeléssel fellépő fél költségei megtérülhetnek.
A polgári peres eljárás időigényes folyamat, amely szakértelmet igényel, ezért célszerű ügyvédi segítséget igénybe venni a követelés sikeres érvényesítése érdekében.
Vagyonszerzési illeték tudnivalók ingatlanoknál és gépjárműveknél
A magyar jogszabályok szerinti vagyonszerzési illeték jelentős anyagi terhet jelenthet ingatlan vagy gépjármű vásárlásakor. Ez az illeték tulajdonképpen az állam részére fizetendő közteher, amely a vagyonszerzés után keletkezik. Mértéke és a fizetés feltételei eltérőek lehetnek az egyes vagyontárgyak esetében.
Ingatlanokra vonatkozó illetékszabályok
Ingatlanok esetében a vagyonszerzési illeték alapvetően egységes: a vételár 4 százaléka, egymilliárd forint feletti értéknél pedig 2 százalék, maximum 200 millió forint. A fizetési kötelezettség az adásvételt követő 30 napon belül a NAV felé bejelentésre kerül, ezt általában az eljáró ügyvéd intézi. A fizetési határozat kézbesítése azonban több hónapot is igénybe vehet.
Gépjárművek illetéke
Gépjárművek esetében a vagyonszerzési illeték mértékét két fő tényező határozza meg: a gépjármű kora és motorjának teljesítménye. Magasabb teljesítményű és újabb gépjárművek után jellemzően több illetéket kell fizetni. Érdemes kiemelni, hogy környezetkímélő elektromos autók vásárlása esetén teljes illetékmentesség érvényesíthető.
Illetékkedvezmények és mentességek
A jogszabályok számos kedvezményt és mentességet biztosítanak:
- 35 év alattiak első lakástulajdonára kedvezményes, 2%-os illeték vonatkozik, ha az ingatlan értéke nem haladja meg a 15 millió forintot
- Új építésű ingatlan vásárlásakor 30 millió forint alatti értéknél csak az első 15 millió forint után kell illetéket fizetni
- CSOK igénybevétele esetén teljes illetékmentesség jár
- Közeli hozzátartozóktól történő vagyonszerzés illetékmentes
- Lakáscserénél csak az árkülönbözet után kell vagyonszerzési illetéket fizetni
Külön érdemes kiemelni a telekvásárlásra vonatkozó illetékmentességet. Házépítési céllal vásárolt telkek esetén nem kell illetéket fizetni, amennyiben a vásárlástól számított 4 éven belül lakóházat építenek rajta, és annak hasznos alapterülete eléri a helyi építési szabályzat szerinti maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
A vagyonszerzési illeték jelentős összeg lehet, különösen nagyobb értékű ingatlanoknál, ezért mindenképpen érdemes előre kalkulálni vele a vásárlási döntés előtt. A különböző kedvezmények és mentességek kihasználása pedig jelentősen csökkentheti ezt a pénzügyi terhet.