Az amerikai szokások szerint a karneválok és vásárok másabb képet mutatnak, mint a mifelénk megszokott vásárok. Amennyiben fogtál már ki olyan hollywoodi filmet, melynek legalább egy jelenete vásárban játszódott, biztosan rácsodálkoztál arra, mennyiben másabb ez a mieinktől.
Vidámpark ez vagy vásár?
Vidékünkön a különböző körhinták, dodgemek, hullámvasútak képe inkább a vidámparkhoz kötődik, mintsem a vásárhoz. A vásár fogalma a magyar etimológiai szótár szerint is „kijelölt helyen időszakosan tartott, nagyobb arányú adásvétel”-t jelent, melyet könnyedén magunk elé tudunk képzelni, ahogy mindenki a maga portékáit árulja, megkezdve a különböző kézműves termékektől egészen a saját termesztésű zöldségekig és gyümölcsökig vagy akár élő állatokig. Nagyapáink is így űzték a vásárokon.
Talán inkább a különböző kirbályokra, templombúcsúkra hajaznak ezek a vásárok? Lehet ezek sem a legjobb példák, hiszen erőteljes vallási felhanggal bírnak.
Mit látunk ezzel szemben? Midway Money – az amerikai vásári modell
Talán inkább ünnepnek kellene hívni ezeket, nem is vásárnak. Mint említettem a tengeren túli szokások szerint ezek a vásárok már-már inkább karneválok, hiszen a kiszemelt és kínált javak vásárlásán túl remek szórakozási lehetőségeket kínálnak kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az említett vásárokon elérhető lehetőségek között ott találod a vásári céllövészetet is, mely esetében a kacsák kilövése különböző díjak birtokába juttathat. A Midway Money hátterében is ott forgolódnak a kacsák fáradhatatlanul, a szerencsés lövésre várva. De a kupacokban álló tejesüvegeknek sem lesz más sorsuk, ha a Midway Money jön szóba.
Nem tudom, ki hogy van vele, de az biztos, hogy én mindig mellé lövök, s még sosem sikerült a fődíj plüssmackót hazavinnem.
Márton Aranka